Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szükséges felszerelések:

Tálak és tányérok: A macskának szükgége van egy itató tálra és egy etető tálra a száraz eledelekhez, valamint egy tányérra a friss-vagy a szaftos eledelekhez. Ha már vannak macskáink, vagy ha macskánkat házon kívül tartjuk akkor jobb a víz-és a száraz eledel adagoló. Ezeket egyszerre nagyobb mennyiséggel is fel tölthetjük, és zárható teteük miatt tartalmuk friss és tiszta marad. Az etető tál legyen megfelelően nagy, hogy a macska bajuszát ne nyomja. A tányéroknak elég masszívaknak kell lennük ahhoz,  hogy a macskák ne tudják felborogatni őket.

Dicséret és jutalom:  A kutyákat könnyebb idomítani mint a macskákat. Sok macska jobban szereti, ha békén haggyák. A kényeztetést és a simogatást szeretik. Cicánkhoz mindig halk hangon szóljunk és sose üssük meg!

Alomra szoktatás: Ébredés után helyezzuk cicánkat az alomtálcára. Hagyjuk, hogy amíg dolgát elvégzi, egyedül legyen. Ha azt látjuk, hogy a cica "ki akar menni", gyorsan tegyük toalett edényére.

Elrettentés: A macska hamar visszavoluló fuj, ha a bútorokra narancshéj van erősítve. Mivel utálja a szagát, elvehetjük vele kedvét  a bútorok karmolászásátó.

Etetőtálak:A szaftos eledelt lapos tányérban adjuk macskánknak. A macskák utálják, ha bajszuk evés közben hozzá ér a tányérhoz.

Az alom: Kölyök cicáknak nem kell drága almot venni, hanem otthon akár mi is készíthetünk neki! A következő képpen: 1, egy régi tepsit töltsetek meg homokkal 2, Tegyél a homok alá puha papír szeleteket, de tehetsz alá nejlon-t is... 3, Használhatsz alom szagtalanítót is! Fontos, hogy minden nap egy alom lapáttal szedd ki a darabokat, ezt a port használhatjátok felnőtt macskáknáknál is.

 

Segítség bolhás!: A kinti cicáknál gyakori a bolha, nem tanácsos bolha nyakörvet tenni cicánkra mert (főleg ha kinti) könnyen fel akadhat. Menjünk el egy közeli állat patikába és ott fognak majd ajánlani különbözö módszereket.P:L:. Cseppentős módszer, poros megoldás, injekció, krém...

 

 

Száraz tápok: A cicák szeretiok apránként majszolgatni a száraz és a nedves tápokat is. Mindig adjunk cicánknak egy kis száraz tápot, hogy legyen mit rágcsálnia.

Nedves tápok: Általában kis aludt tasakos szaftban bővelkedő húsi kockák, 30g van egy tasakban, különböző húból készült tápok vannak.

 

Férgek: Szintén a kinti cicáknál gyakori ha van rá lehetőségünk félévente adjunk neki egy féreg hajtó tablettát, de cseppből is van ilyen megoldás.

 

Almos tálca: A macska almostálca kiválasztásánál mindig a méret a lényeg.Lényeges, hogy a macskánál legalább mésfélszer nagyobb legyen, hogy a cica kényelmesen tudjon benne forgolódani, szaglászni, kaparni. Legalább 8-10 cm-es pereme legyen, hogy az almot  45 cm-es vastagságban tudjuk beleteríteni. A darabosra tört ásványi anyagokból( melynek neve zeolit) készült alomnak, ugyunais az a jó tulajdonsága, hogy tárfogatának többszörösét tudja magába szívni, és ahol folyadék éri ott összecsomósodik. Így a gazdi könnyedén tisztán tudja tartani az alomot: nincs más feladata mint, naponta kilapátolni ezeket a csomókat. Ehhez a feladathoz különlrgrs lapátokai is lehet  kapni: a lapát fele áttört, hogy a széraz zeolit kihulljon belőle, míg a csomókat fel fogja. Egy ilyen lapáttal még pénzt is spórolhatunk, ugyanis nem kell naponta kicserélni az egész almot, csak időközönként, amikor már a azeolit nem tudja maradéktalanul teljesíteni szagelszívó feladatát. Teljes ürítéskor sikáljuk tisztára az egész tálcát, fertőtlenítsük ki, öblítsük és úgy öntsük bele az új almot.- ezt körülbelül hetente kell megtennünk.

A macska kosár: Nem feltétlenül tartozik az ala felszerelések közé, de pihenő-és szundikáló helyként fel állíthatjun cicánk számára. Még jobban járunk-ha megfigyeljük  cicénk hol szeret leginkább szundikálni, és ott helyezzük el. Ha kosár vásárlására szánjuk el magunkat, olyat válaszunk, amelynek teteje is van, de leginkább olyan magas , hogy a macska feltudjon benne álni, és megtudjon fordulni. Bélése kiemelhető és mosható legyen, nemcsak azért mert kellemetlen szagokat áraszt magából, hanem azért is mert megtelepedhetnek benne az élősködők. A bolhák előszeretettel petéznek be a macskák pihenő helyére, szaporodásukat csak fertőtlnítéssel, kifőzéssel gátolhatjuk meg. Nem elég, ha egy bolhanmyakörvet akasztunk cicánk nyakába, alvóhelyét is kezeljük ha azt látjuk, higy ott is megtelepedtek az élősködők,  de cicénk bundáját is kezeljük, ha azt látjuk, hogy bundájában valamilyen álősködők bukkantak fel.

 

Koptatófa: Macskánk előszeretettel élezi karmát bútorainkon vagy szőnyegeinken, eme szokás pedig cseppet sem tesz jó a lakás esztétikai állapotának. Ilyenkor nem csupán karmukat koptatják, hanem az elhalt szaru réteget is le koptatják, eggyúttal szagnyomot is elhelyeznek élőhelyükön, ezt nem cssak a kandúrok hanem a nőstények is teszik. A karom koptatás fontos a cicák számára, erről semmilyen furfanggal nem  tudjuk leszoktatni a cicát, de még megpróbálni sem szabad. Meg kímélhetjük azonban a bútorokat, ha időben beszerezzük a kaparófát.Ezt készen is megvehetjük nézelődés közben, de akár mi is elkészíthetjük néhány óra ráfordításával. A legkiválóbb koptatófák tetején még pihenő hely is ki van alalkítva, mert a cicák szeretnek magasró nézelődeni.

 A macska háziasítása:

A macskát a többi házi állathoz képest későn háziasították. Erre csak akkor került sor, amikor rájöttek arra, hogy a gabonaraktárakban a kártevők (egér, patkány) elleni küzdelemben hasznosak lehetnek.

Kutatások szerint a macskák ősei 10-15 millió évvel ezelőttről származnak, de a bizonyító leletek csak 3-5 millió évesek. Ma 38 macskafajt különböztetünk meg, amely összesen 8 törzsfejlődési vonalat képvisel, többek közt a házimacskáét is. Közéjük 6 faj sorolható, melyek küllemben és genetikailag is hasonlók. J. A. Spell szerint a macskák őse az afrikai vadmacska (F. lybica), nem pedig az európai vadmacska (F. silvestris). Erre a következtetésre úgy jutott, hogy az európai vadmacskát a háziasított egyedekkel keresztezve olyan vad és szelídíthetetlen egyedek jöttek létre, ami kizárja, hogy belőlük alakultak ki a háziasított macskák. Az afrikai vadmacskák esetében ez nem figyelhető meg. A régészeti leletek az észak-afrikai, illetve a nyugat-ázsiai eredetet erősítik, melyet az etimológiai vizsgálatok is alátámasztanak. Bizonyíték lehet még, hogy a núbiai "kadíz" szóból származtatják az európai népek macska szavát. Az afrikai vadmacska egész Afrika területén őshonos volt, kivéve az Egyenlítő és a Szahara környékét.
Az ókori Kelet egyik legendája szerint viszont egyszerű a magyarázat: a macska az oroszlán tüsszentéséből született.

A macska végleges háziasítása az elmúlt 150 évben ért véget, bár ez a megállapítás vita tárgyát képezi a kutatók körében.
Feltételezések szerint a macskák maguktól szelídültek meg és háziasodtak. A rágcsálók megjelenésével együtt megjelentek a macskák is. Az ember felismerve a kártevők elleni hatékonyságukat, magához szelídítette. A legrégebbi nyom egy Kr.e. 6700-ból származó fog, amelyet a ciszjordániai Jerikóban találtak. Kr.e. 5000-ben pedig Cipruson találtak maradványokat. A feltételezések szerint ember és macska együtt szállt partra a szigeten. A társkapcsolatot bizonyító leletek már Kr.e. 4000-től fellelhetők, de csak később terjedt el tömegesen. Mezopotámiában, Pakisztánban, Kínában Kr.e. harmadik évezredből találtak macskamaradványokat.
A macska történelme összefonódik Egyiptom történelmével. A Nílus környékén gazdálkodó embereknek törvényszerűen találkozni kellett a közelben élő vadmacskákkal. Hamar rájöttek arra is, hogy az "együttműködés" mindkettőjüknek hasznos lehet. Az emberi tevékenységek révén a macskáknak számos préda jutott, cserébe a macska védte a terményt a rágcsálóktól, sőt a kígyóktól is.

Kr.e. 2200 körül jelent meg a macska a hieroglifákban. Ebben az időszakban előszeretettel adták a macska nevet az egyiptomiak gyermekeiknek. Kr.e. 1350-ből származik az első macskáknak fenntartott szarkofág. A díszes koporsó Dzsehutzmose kedvencének, Tamytnak a maradványait tartalmazta. Ekkor Egyiptom területéről tilos volt kivinni macskát. Ez persze nem akadályozta meg elterjedésüket. Állítólag az idegen országokba csempészett macskákat ügynökök gyűjtötték be, és vitték vissza Egyiptomba.
Kínában egy Kr.e. 2160-ból származó macska maradványára bukkantak, és nem tartják kizártnak, hogy már az ókor közepén megkezdődött Kínában a macskák háziasítása.

Az első házimacskára utaló jeleket Európa területén Görögországban találták a Kr.e. VI. században.
Görögországban és az akkori Itáliában csak az I. században váltak népszerűvé a macskák, majd a római hódítók útján terjedtek el Közép-Európában.

Manapság az állatok, így a macskák is, részét képezik életünknek. Egyre inkább népszerűbbek a különleges macskafajták, mint például a rongybaba, a thai vagy a brit rövidszőrű fajták. A macskák viszontagságos történelmét és jelenét a sok képzőművészeti alkotás mellett az Amszterdamban, Moszkvában és Bázelben működő macskamúzeumok is őrzik.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.